Persze a régi időkben, amikor még kézzel mosták a pelenkát, meg sokszor itt is-ott is kifolyt, sokkal könnyebben ment ez a dolog! Igen, de nem a régmúltat kell visszasírni, hanem a jelenlegi problémákkal megbirkózni. Mert ugye senki nem vesz a gyerekének rosszabb minőségű pelenkát csak azért, hogy előbb szobatiszta legyen.

Magyarországon mindenki inkább siettetni akarja a szobatisztává válást. Pedig túl korán elkezdeni, nincs igazán értelme. Egy gyerek sem lett attól korábban szobatiszta, hogy egy-két évesen programszerűen, naponta többször ült a bilin. A szobatisztaság az idegrendszer fejlettségének függvénye, ez a záróizmok tudatos működtetését jelenti.

Ezt abból láthatjuk, ha a gyerek játszik a kádban fürdés közben, hogy pisil, majd megállítja, megint pisil, megint megállítja.( ez kislányoknál nehezebben vehető észre, de ők általában jelzik). Vagy ha a délutáni alváskor száraz marad a pelus, azt is jó jelnek tekinthetjük. Ha mindezek megvannak, elkezdhetjük a szoktatást.

A pisiléssel kell kezdeni, a kakilás más kérdés, erről majd később.

Bilire vagy WC-re? Mi lenne, ha megkérdeznénk a gyereket? Néhány gyereknek a bili a jó, mert az kicsi, mint ő, mások WC-re szeretnének ülni, mint a nagyok.

Fiúknál szokott felmerülni a kérdés ülve vagy állva? Úgy gondolom, ez az apa kompetenciája. Engem egyik sem zavar, de néhány férfinek ez presztizskérdés.

Javasolt a bilit a fürdőszobában/WC-ben tartani, hogy a gyereket majdan könnyebben át tudjuk szoktatni a WC-re. Nem kell fél órákig ott ültetni Ha nem megy , majd máskor.

Mikor? Reggel, délben, vagy fürdés előtt? Nos, ahogy az élet, napirend hozza.

A gyereknek a szobatisztaság nem fontos. Ő azt látja, hogy nekünk ez mekkora örömet okoz- ez segíti őt abban, hogy minél előbb szobatiszta legyen. ( A bölcsiseknek a csoportsszellem miatt néha könnyebben és gyorsabban megy.)

A szobatisztaság kialakulása fokozatos tanulás. Ha megértette, mit szeretnénk, előbb- utóbb jelzi „pisi”. Először ezt pisilés után mondja, de ez természetes. Ne szidjuk meg, hogy miért nem szólt korábban. Fokozatosan az is meglesz. Persze jelezzük, hogy egy kicsit korábban szóljon, de ez sem kötelező, a legfontosabb a dicséret.

A következő lépcső, amikor pisilés közben szól. Igen, ez az az időszak, amikor a WC-ig vezető úton ne hagyjuk ott a méregdrága perzsa szőnyeget, mert valószínű, hogy pisis lesz! Azt hiszem egy- két hónapot kibírunk szőnyeg nélkül is.( Ezért szokták javasolni a nyári időszakot, és a kertet.)

Majd csak ezt követi az az idő, amikor tényleg elérünk a WC-ig.

 

Pár szót a kakilásról: ez egy kicsit bonyolultabb kérdés, na nem idegrendszeri, inkább érzelmi szempontból. Nagyon sok gyerek elbújva, kizárólag pelenkába kakil. Ne zavarjuk ilyenkor, ne akarjuk másra kényszeríteni! Ezek a gyerekek nehezen szakadnak el saját „ terméküktől”. A székletüket a saját testük részének tekintik. ( Itt, most szép analitikus elemzést írhatnék, nem teszem.) Sokszor ezek a gyerekek csak akkor tudnak WC-be kakilni, ha hosszasan nézhetik saját terméküket, majd elköszönnek tőle, s odaadják azt a „ kakimanóknak”. Ne nevessük ki őket ezért!

Fontos, ha a gyermek több napig láthatóan visszatartja székletét, forduljon szakemberhez. Ez sokszor lelki terheltségre utal. (Nem összekeverendő a ritkán kakiló gyermekkel.)